Bizonyára sokan hallottatok már Neale Donald Walsch-ról, a Beszélgetések Istennel című könyv írójáról. Aki még nem olvasta a könyvet, annak szívből ajánlom. A 3 kötetes könyv az emberi élet valamennyi aspektusát érinti, foglalkozik a legtöbb olyan kérdéssel, ami felvetődik életünk során emberekről, szeretetről, hivatásról és elhivatottságról, kapcsolatokról, jóról és rosszról (ami igazából persze nem is létezik) bűnről és bűntudatról, megbocsátásról és megváltásról, az Istenhez vezető útról – gyakorlatilag mindenről. Megvizsgálja a láthatót és a láthatatlant, az igazságot és a hazugságot.
Mondhatnánk, hogy ez itt a reklám helye volt. Vállalom, én bármikor örömmel népszerűsítek olyat, ami az emberek ébredését segíti Csipkerózsika álmukból. Szerintem lassan egy dekád eltelt azóta, hogy a könyvet olvastam, így az emlékeim ugyan már megfakultak, de azt tudom, hogy nagyon komoly gondolatátfordító ereje volt akkor az életemben. És hogy ez az egész honnan jutott most eszembe? Tegnap hallgattam egy beszélgetést a szerzővel és megihletett a története. Elmesélte a beszélgetés során, hogy hogyan indult a könyv lejegyzése. Akkoriban az élete zuhanórepülés formájában spirálozott lefelé. Elvesztette a munkáját, az otthonát, komoly nyaki sérülést szenvedett és ha még ez sem volt elég, az utolsó csepp a poharában az volt , mikor egyik nap ellopták az autóját is. Akkor jutott el arra a pontra, hogy megszólította Istent: MIÉRT PONT VELEM TÖRTÉNIK MINDEZ? MIT TETTEM, HOGY EZT ÉRDEMLEM? – tette fel a kérdést. Gyanítom, hogy kivétel nélkül mindannyiunk életében voltak már olyan pontok, amikor mi is feltettük ezt a kérdést. Aki már elindult az önismeret útján, az pontosan tudja a választ is. MERT VALAMIT TANÍT NEKÜNK AZ A HELYZET, MERT MINDEN NEHÉZSÉGBEN, AMIT MEGÉLÜNK OTT A LEGNAGYOBB FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGE. Neal számára meghozta a megváltást, képes lett meghallani Istent és nemcsak az ő életmódját, gondolkodását fordította át, hanem annak a milliónyi embernek a sorsát is, akik a beszélgetésekből lejegyzett könyveket elolvasták. Lehet, hogy akkor, ott, abban a pillanatban az életében magát a "poklot" járta meg, de a mélypontján végre képes volt megtalálni önmagát és a fényt. Kivétel nélkül minden nehézség az életünkben ilyen. Egy burokba rejtett áldás. A kérdés, hogy hajlandóak vagyunk-e felismerni, hogy mi az az áldás, amit az a helyzet adott vagy hozhat nekünk.
Kivétel nélkül minden Földre születő ember megírja élete forgatókönyvét, mielőtt leszületik. Nem egy kőbe vésett forgatókönyvről beszélek, hiszen a szabad akarat mindig érvényesül. Ez sokkal inkább olyan, mint egy lista, ami tartalmazza azokat a feladatokat, tapasztalásokat, amit meg kell élnünk ebben az életben, hiszen azért választjuk a földi létet, hogy tanuljunk, tapasztaljunk és fejlődjünk. Ezen tapasztalások megvalósulásának milliónyi variációja van, számtalan „színész” vállalhatja a szerepet a „darabunkban”, számtalan helyszínen történhetnek a „jelenetek”. Vagyis ez egy olyan darab, amit a rendezője, vagyis mi magunk folyamatosan alakítunk. El kell jutnunk A-ból B-be, és mire B-be érünk felismerünk valamit, megfejlődünk valamit, de a variációk lehetősége ahogy odajutunk végtelen. Hiszen A-ból választhatunk könnyű utat, ami egyenesen vezet B-be, de választhatunk hosszú tekergős utakat, sok-sok nehezítő tényezővel. Mi magunk döntünk, hogy melyiket választjuk.
Ha egy tipikus negatív tapasztalás rendszeresen ismétlődik az életünkben, akkor érdemes elgondolkodni, hogy az vajon miért van. Csöndben hozzáteszem, hogy ezek az ismétlődő feladatok többnyire egyre nehezebb verzióban térnek vissza - sajnos ezt saját bőrömön tapasztaltam. Két opció van. Vagy azért, mert mögé kéne végre látnunk, megértenünk és elkezdeni másképp megnyilvánulni, mind érzelmekben, mind cselekvésben abban a bizonyos helyzetben, mert csak így tud a végkimenetele is változni. Másik lehetőség, hogy az egy olyan életfeladat, amit bevállaltunk segítőként, mert egy előző életben már meg tudtuk oldani, vagyis bennünk van a megoldó kulcs, csak fel kell ismerni hogyan alkalmazzuk és segítsünk általa valakinek, aki viszont most szeretné megoldani.
A lényeg, hogyha zuhanórepülésbe fordul az életünk biztosan változtatnunk kell és ráadásul jó nagyot! Kell hozzá bátorság, de ha nem tesszük, akkor egyre mélyebbre zuhanunk. Szeretett ébresztőmtől Bartha Erikától hallott kedvenc mondatomat tudom idézni: „Te döntöd el, hogy egy gödörből vagy egy árokból akarsz kimászni. Ma még egy gödör, holnap már egy árok lesz. A választás a tiéd.”
Kívánok nektek tudatos, szeretettel teli létet és hogy a gödörnél mélyebbre sose kerüljetek!
www.szivarvanyterapia.hu
