A reggeli erdei séták a legjobb ihlet adók és ez ma sincs másképp. Az önismereti tanfolyamok miatt sokat foglalkozom mélyebben önmagam elakadásainak elemezgetésével és tegnap a sorsút témáját boncolgatva az eddigieknél erősebben érintett meg az a mondat, hogy az „Irányítás a Te kezedben van”. Persze hallottam már ezerszer, de talán most először mélyen meg is ült, eljutott végre a tudatomig, hogy az életemet valóban én irányítom. Sokszor emlegetjük a sorsot, főleg, amikor nehézségeink vannak, mondván, hogy „Ezt osztotta nekünk a sors”. És itt álljunk is meg egy szóra. A sors fogalmát sokszor félreértelmezzük. Azt hisszük, hogy az sorscsapások sorozata, amit meg kell élnünk és nincs választásunk. Pedig van! Valóban vannak, dolgok, amiket meg kell tapasztalnunk az életben, de ezeket a feladatokat mi magunk vállaltuk el. A sors utunkat leszületésünk előtt mi magunk írjuk meg. Összeírjuk azokat a tapasztalásokat, amiket szeretnénk megélni, mert azok által tudunk fejlődni – igen a nehézségek a fejlődésünket szolgálják. Mintha egy film rendezői lennénk, megírjuk az eseményeket, majd kiválasztjuk hozzá a színészeket. Kiválasztjuk, hogy a tanulási folyamathoz, amiket kitűztünk kik lennének jók a segítő és a nehezítő szerepben. Bármily meglepő sokszor azok szeretnek minket a legjobban ott fent az égi világban, akik a nehezítő szerepet vállalják. És már itt megjegyezném, hogy mindig vannak helyettesítő színészek és mindig van lehetőség improvizációra.
A sors nem egy kőbe vésett dolog. A sors egy forgatókönyv, tapasztalások gyűjteménye, de az nincs fixálva, hogy azt a tapasztalást mennyire könnyű vagy göröngyös úton szerezzük meg. Ez már a szabad akarat szerint a mi döntésünk. A kihívást teljesíthetjük lassan és fájdalommal teli módon vagy gyorsan, minimális nehézségek árán. Amikor fent megírjuk a vállalásainkat még nem tudjuk, hogy itt a nehéz földi energiában azokat milyen nehéz lesz teljesíteni, hiszen mindazok a képességek, amikkel ott fent rendelkezünk, itt a földi síkon nem. Születésünkkor ránk borul májá fátyla és újra tanuljuk mindazt, amit fent már tudunk. Tiszta lappal leszületünk és ahogy cseperedünk milliónyi hitrendszer épül be a tudatalattinkba, amik később befolyásolnak minket.
Sokszor nem is tudjuk, milyen mélyen hatnak ezek a - sokszor korlátozó - programok az életünkre. „Fiam ne játssz a pénzzel, mert piszkos”. Ki gondolná, hogy egy ilyen mondat elég, ahhoz, hogy felnőtt korunkban komoly nehézségünk legyen az anyagi bőség témájával, hiszen tudatalattinkba beépült egy a pénzhez kapcsolódó negatív program. Az önismereti út gyakorlatilag ebben segít, hogy felismerjük korlátozó programjainkat és meglássuk ki is van a színészi szerep mögött. Meglássuk valódi önmagunkat. Merjük megvizsgálni, hogy mindaz, amit látunk, gondolunk magunkról az valóban úgy van-e, vagy csak hitrendszerek, emberek véleményei hitették el velünk, hogy azok vagyunk. Ha egy gyereknek folyamatosan azt mondják Fiam „Te buta és egy semmirekellő vagy”, akkor nagy eséllyel önbizalomhiánnyal és önértékelési problémákkal indul neki az életnek. Az ő kihívása az lesz, hogy meglássa, hogy ő igenis értékes, meg kell találnia önmagában azokat a tulajdonságokat, ami által adhat az emberiségnek, hiszen mindenki hoz magával értéket, a kérdés csak az, hogy felismeri-e és hasznosítja-e. Kicsi koromtól kezdve mondták nekem, hogy jól tanítok és az emberek szívesen osztották meg velem nehézségeiket, de 35 éves koromig fogalmam sem volt, hogy az én életfeladatom, sors utam emberek lelkét gyógyítani, segíteni őket az életútjuk elakadásaiban és hogy tanítani fogok, nemcsak egyéneket, de csoportokat is. Felül kellett kerekednem egy olyan mértékű önbizalomhiányon, ami akadályozott abban, hogy tanítsak, pedig most már ezt szeretem a legjobban. Semmi nem villanyoz fel jobban, mint amikor tanfolyamot tartok és taníthatok – pár éve még elképzelni sem tudtam. De ehhez fel kellett tárnom önmagam, tükörbe kellett néznem, hogy megértsem ki is vagyok én, valójában. Mire vagyok képes. Nagyon sok belső munka és tisztogatás kellett hozzá.
Visszatérve a sors kérdésére, ahogy azt már írtam, a sors nem kőbe vésett dolog, a sors egy improvizatív színdarab, amiben Te vagy a rendező, vagyis bármit megtehetsz. Hozhatsz döntéseket, hogy a tanulási folyamataidat nem szenvedésen, eget rengető nehézségekben éled meg, hanem szeretettel teli helyzetekben. Dönthetsz úgy, hogy a felismerések könnyedén érkezzenek meg hozzád, akár mások kárán tanulva, hiszen a legbölcsebb ember más kárán tanul. Biztos voltatok már ti is olyan helyzetben, amikor egy ismerősötökkel történt valami nehézség, majd ti belesétáltatok egy ugyanolyan helyzetbe. Érdemes figyelni és tanulni mások hibájából, hogy megspóroljátok a negatív tapasztalásokat. Ez már inkább tudatosság kérdése. Végül és legutolsó sorban fontos tudni, hogy az égi segítőktől mindig kérhettek sorsút könnyítést. Döntsd el, hogy milyen úton szeretnél járni, egy kacskaringós, rögös, vagy egy egyenesebb, szirmokkal párnázott úton. Ha szeretnéd, hogy én segítsek Neked az utadat könnyebbé, simábbá tenni, akkor nagyon sok szeretettel várlak a 4 alkalmas Önismereti kurzuson (4 hónap, havi egy nap). Általában minden hónapban indul csoport, így lehet előre is jelentkezni. A következő 2 csoport május 16 és 19-én indul. A részleteket megtaláljátok a weblapomon (www.szivarvanyterapia.hu) a tanfolyamoknál. A Facebook-on is fent vannak az események: https://www.facebook.com/events/1956974074617283/
Ha szeretnéd megismerni önmagad, legyőzni a félelmeidet, rendezni emberi kapcsolataidat és kezedbe venni a sorsod irányítását, akkor ne hezitálj, ez egy csodálatos lehetőség, hogy megtedd!
